Hol lakik a szerencse ? Szerencsesütikben, a Vénusz és a Jupiter bolygó állásában vagy egy véletlengenerátorban? Tényleg bátraké a szerencse? Vagy a szépeké, a jóké, az okosaké? Mindenki a maga szerencséjének kovácsa, vagy ellenkezőleg, a szerencsének vajmi kevés köze van erőfeszítéseinkhez? Végre kiderül!
Miért mosolyog rá egyesekre mindig a szerencse, míg mások sosem kapják meg, amit megérdemelnének?
Szerencse kérdése hogy milyen egészségben éled meg az időskort, vagy eléred-e az anyagi függetlenséget vagy lehet ezt a szerencsét irányitani, megtanulni?
Erről is lesz szó a kedd esti üzleti bemutatónkon webkonferenciánkon:
jelszó: start este 20 óra
Prof. Richard Wiseman, a Hertfordshire Egyetem pszichológusa azt mondja, megtalálta a választ.
„Tíz évvel ezelőtt a szerencsét kezdtem el vizsgálni. Tudni akartam, mi az oka annak, hogy bizonyos emberek mindig jó helyen vannak jó időben, míg mások folyamatosan balszerencsét tapasztalnak meg. Hirdetést adtam fel az országos lapokban, olyan embereket kerestem, akik állandóan szerencsésnek vagy folyamatosan szerencsétlennek érzik magukat.
Száz érdekes férfi és nő jelentkezett önkéntesként a kutatásomhoz. Az évek alatt interjúkat készítettem velük, figyelemmel kísértem az életüket és kísérleteket végeztem velük. Az eredmény rámutatott arra, hogy bár az emberek többnyire nem látják szerencséjük okát, leginkább gondolataik és viselkedésük a felelős a jó-, illetve balszerencséjükért. Vegyük például a látszólag véletlen alkalmakat. A szerencsés emberek folyamatosan találkoznak ilyen lehetőségekkel, míg a szerencsétlen emberek nem.”
Wiseman azt állítja, hogy a szerencsés emberek kisebb világban élnek, azaz több a jó ismerősük, mint a balszerencséseknek. A vérbeli szerencse gyermeke, mondjuk, eddig virágárusként dolgozott, de ez már kicsit kevés a számára, és filmszerepről ábrándozik. Hát persze, sokan vannak így. De éppen amikor elképzeli, hogy ő lesz a következő Miss Doolittle, nála vásárol egy rég nem látott, kedves barát, aki elmeséli, hogy színésznő ismerőse kificamította a bokáját, és keresnek valakit, aki beugrik helyette… Húha, ez olyan, mint egy álom, csipkedi magát a virágáruslány. Később majd azt meséli, filmes karrierjét lényegében ennek a véletlennek köszönheti. Tényleg véletlen? Dehogyis, mondja Wiseman. Az ilyen virágáruslányok, akiket egyszer csak a vásznon látunk viszont, sok efféle régi ismerőssel rendelkeznek, ha pedig egy ilyen az útjukba akad, nem egy mufurc jó napottal engedik tovább, hanem szépen mosolyognak rá, és csillogó szemmel érdeklődnek, hogy megy a sora. Hát így adhatunk alkalmat a szerencsés véletleneknek, utólag aztán már mesélhetjük, milyen csodák esnek meg velünk és milyen jó hogy jó helyen voltunk jó időben!. Hogyan legyünk szerencse mágnesek? Hogyan fogjuk meg a szerencse lábát!
Wiseman egy kávézóba rendeli alanyait: előbb a szerencsést, aztán a balszerencsést. A kávézó előtt mindkét esetben ott hever egy ötfontos. No, ki veszi észre? A szerencsétlen, gondolnánk, hiszen neki biztos nagyobb szüksége van rá. Ám nem így van: éppen hogy a szerencsés kapja fel a bankjegyet. A szerencsétlen átlép rajta. Ez állítólag az ellazultság hiányával függ össze. Sokan úgy haladnak az utcákon, hogy azon szoronganak, tényleg kikapcsoltak-, bezártak-e mindent, mielőtt kiléptek az ajtón. Ezek a kényszeres jellegű töprengések azok, amelyek leginkább beszűkítik a figyelmet, de az is elég, ha túlzottan koncentrálunk egy feladatra.
Ezt bizonyítandó, a kutató egy másik alkalommal arra kérte kísérleti alanyait, hogy egy újságban számolják meg a képeket. Ostoba feladat, gondolhatták a delikvensek, de számoltak szorgosan, mert erre nevelte őket az iskola: ha feladatot kapnak, végezzék el becsülettel. Az újságban a képek közt volt egy fél oldal nagyságú hirdetés is a következő szöveggel: „Ne számolj tovább, az újságban 49 kép van.” Az emberek nagy része ezt egyszerűen nem vette észre! Számoltak tovább. Majd következett egy újabb hirdetés: „Ne számolj tovább! Ha szólsz a kísérletvezetőnek, hogy észrevetted ezt a mondatot, nyersz 250 fontot.” Döbbenetes, de a legtöbben ezen is átsiklottak. Akik viszont felfigyeltek a nyerési lehetőségre, azok inkább érzelmileg stabil emberek, akik nyugodt és oldott hozzáállásuk miatt jó perifériás figyelemmel rendelkeznek.
Jókedv helyébe jót várj!
A peches emberek roppant babonásak, mondja Wiseman. Ha tartunk a fekete macskától, a létra alatti átmenéstől, a 13-as számtól, a törött tükröktől, sőt bizonyos álmoktól is, az már önmagában rossz ómen: arra utal, hogy agyunk gyakran és automatikusan vetíti előre valamely sötét jövő rémképeit. A szorongás pedig, ahogy láttuk, a balszerencse útját kövezi ki. A pozitív jövőkép ellenben jókedvet csihol bennünk, amely aztán vonzza a szerencsét. A szerencsés emberek kevéssé babonásak, vagy ha mégis, babonáik pozitívak. De sokkal jellemzőbb, hogy a szerencsések intuitívak. 80-90 százalékban hallgatnak a belső hangra, és rendre jó döntéseket hoznak. Az intuíció a magyarázat arra, hogy a szerencsések, noha nem sokat foglalkoznak a rájuk leselkedő bajokkal, mégis jobban kikerülik azokat, mint a jövőtől szorongó balszerencsések.
Wiseman egy kávézóba rendeli alanyait: előbb a szerencsést, aztán a balszerencsést. A kávézó előtt mindkét esetben ott hever egy ötfontos. No, ki veszi észre? A szerencsétlen, gondolnánk, hiszen neki biztos nagyobb szüksége van rá. Ám nem így van: éppen hogy a szerencsés kapja fel a bankjegyet. A szerencsétlen átlép rajta. Ez állítólag az ellazultság hiányával függ össze. Sokan úgy haladnak az utcákon, hogy azon szoronganak, tényleg kikapcsoltak-, bezártak-e mindent, mielőtt kiléptek az ajtón. Ezek a kényszeres jellegű töprengések azok, amelyek leginkább beszűkítik a figyelmet, de az is elég, ha túlzottan koncentrálunk egy feladatra.
Ezt bizonyítandó, a kutató egy másik alkalommal arra kérte kísérleti alanyait, hogy egy újságban számolják meg a képeket. Ostoba feladat, gondolhatták a delikvensek, de számoltak szorgosan, mert erre nevelte őket az iskola: ha feladatot kapnak, végezzék el becsülettel. Az újságban a képek közt volt egy fél oldal nagyságú hirdetés is a következő szöveggel: „Ne számolj tovább, az újságban 49 kép van.” Az emberek nagy része ezt egyszerűen nem vette észre! Számoltak tovább. Majd következett egy újabb hirdetés: „Ne számolj tovább! Ha szólsz a kísérletvezetőnek, hogy észrevetted ezt a mondatot, nyersz 250 fontot.” Döbbenetes, de a legtöbben ezen is átsiklottak. Akik viszont felfigyeltek a nyerési lehetőségre, azok inkább érzelmileg stabil emberek, akik nyugodt és oldott hozzáállásuk miatt jó perifériás figyelemmel rendelkeznek.
Jókedv helyébe jót várj!
A peches emberek roppant babonásak, mondja Wiseman. Ha tartunk a fekete macskától, a létra alatti átmenéstől, a 13-as számtól, a törött tükröktől, sőt bizonyos álmoktól is, az már önmagában rossz ómen: arra utal, hogy agyunk gyakran és automatikusan vetíti előre valamely sötét jövő rémképeit. A szorongás pedig, ahogy láttuk, a balszerencse útját kövezi ki. A pozitív jövőkép ellenben jókedvet csihol bennünk, amely aztán vonzza a szerencsét. A szerencsés emberek kevéssé babonásak, vagy ha mégis, babonáik pozitívak. De sokkal jellemzőbb, hogy a szerencsések intuitívak. 80-90 százalékban hallgatnak a belső hangra, és rendre jó döntéseket hoznak. Az intuíció a magyarázat arra, hogy a szerencsések, noha nem sokat foglalkoznak a rájuk leselkedő bajokkal, mégis jobban kikerülik azokat, mint a jövőtől szorongó balszerencsések.
„A szerencsétlen emberek általában feszültebbek, mint a szerencsések, és ez az aggodalom gátolja azt a képességüket, hogy észrevegyék a váratlan dolgokat.
Ennek eredményeképpen elszalasztják a lehetőségeket, mert mindig valami másra összpontosítanak. Azért mennek el szórakozni, hogy megtalálják a tökéletesen hozzájuk illő párt, így elszalasztják a lehetőségeket, hogy jó barátokat szerezzenek. Csak azért olvassák át az újságokat, hogy bizonyos típusú munkát találjanak, így lemaradnak más álláslehetőségekről.
A szerencsés emberek nyugodtabbak és nyitottabbak, így azt is meglátják, ami van, nemcsak azt, amit keresnek. A kutatásom azt is felfedte, hogy a szerencsés emberek négy elven keresztül valósítják meg szerencséjüket: ügyesen idéznek elő, illetve vesznek észre véletlen lehetőségeket; az intuíciójukra hallgatnak, így jó döntéseket hoznak; pozitív elvárásaikkal önbeteljesítő jóslatokat hoznak létre, illetve rugalmas hozzáállásukkal képesek a balszerencsét pozitív eseménnyé változtatni. A munkám vége felé azon gondolkoztam, fel lehetne-e használni ezeket az elveket arra, hogy szerencsét idézzünk elő. Megkértem egy csapat önkéntest, hogy egy hónapon keresztül hajtson végre olyan feladatokat, ami arra készteti őket, hogy úgy gondolkodjanak és viselkedjenek, mint egy szerencsés ember.
Az eredmény elképesztő volt! Ezek a gyakorlatok segítettek nekik észrevenni a véletlen lehetőségeket, hallgatni az intuíciójukra, hinni a szerencséjükben és rugalmasabbnak lenni a szerencsétlenségekkel kapcsolatban. Egy hónappal később az önkéntesek beszámoltak arról, ami történt. Az eredmény nagyon meglepő volt: az emberek 80%-a boldogabb és elégedettebb lett az életével, és talán ami a legfontosabb, szerencsésebb is lett.
A szerencsés emberek még szerencsésebbek lettek, a szerencsétlenek pedig szerencsések. Végül megtaláltam a megfoghatatlan „szerencse faktort”.
A professzor szerint van néhány tanulható trükkje a szerencséssé válásnak:
- figyelni kell a váratlan lehetőségek felbukkanására
- hallgatni kell az ember ösztöneire
- önbeteljesítő jóslásokat kell generálni pozitív várakozásokkal
- rugalmasan kell kezelni az eseményeket, a balszerencsés történetekben is megtalálva azok jó oldalát
- a pechesek túlságosan ragaszkodnak a rutinhoz, a szerencsések készek elfogadni a változatosságot
- Légy nyitott az új tapasztalatokra és változtass a szokásos dolgaidon!
- Tölts el minden nap néhány pillanatot azzal, hogy visszaemlékszel, mik voltak azok a dolgok, amik jól mentek.
- Képzeld el saját magadat szerencsésnek egy fontos tárgyalás vagy egy telefonbeszélgetés előtt!
- Dolgozz meg azért, hogy szerencsés legyen a napod! Nem azok a legboldogabb emberek a világon, akiknek nincsenek problémáik, hanem akik meg tanultak együtt élni az olyan dolgokkal is, amik nem tökéletesek.
Vajon szerencse kérdése-e, hogy ki nyer meg egy olimpiát, be rúgja-e valaki a mindent eldöntő 11-est a VB-n, vagy milliárdos lesz-e egy jól kitalált ötlet segítségével?
Sokan irigykednek a már kimagasló jutalékokat kapó sikeres MLM vezetőkre és gyakran hangzik el ilyenkor a kijelentés: Milyen szerencsés, hogy jó helyen volt jó időben!
De valóban szerencse kérdése volt-e ez? Nem-e voltak mellette több ezren mikor a nagy lehetőség megjelent, csak a többség inkább kivárt mondván: Majd meglátjuk mi lesz belőle!
A DXN legmagasabb szintjein levő vezetők zöme még akkor kezdte a toborzást mikor még csak gondolat , terv álom volt , hogy lesz majd egyszer egy DXN MLM cég Magyarországon is és majd sokan ebből fognak megélni, sőt meggazdagodni!
Sokan úgy dolgoztunk 7 hónapig, hogy csak ígéretünk volt , hogy lesz itt valami, hogy lesz áru, lesz majd jutalék! Specht Józsi barátom, szponzorom a fárasztó BKV volán mögül esett be éjszakánként a számítógép mögé, hogy népszerűsítsen egy még nem is létező üzletet! Én még az intenziv osztályra is bevitettem a laptopomat és úgy dolgoztam, hogy mindenfelé drótok lógtak ki belőlem mert hittem valamiben ami még csak egy ígéret volt!
Szerencsések vagyunk, hogy egész országok nyílnak meg alattunk? Döntsd el!
És utána gondolkozz el mit tehetnél azért, hogy te is szerencsés legyél?!
A cikk tanulsága számomra 2 dolog volt!
1. Olyan virágárus lány akarok lenni aki nem egy flegma odadobott köszönéssel akar beszélni az emberekkel. Meg kell tanulnom az emberek szemébe nézni, nagyot mosolyogni rájuk, a nevükön szólítani őket és hangosan jót kívánni nekik! Ilyen kis apróságokkal is sok jó barátot lehet gyűjteni aki vagy láncszemek lesznek a hálózatomban vagy csak hozzásegítenek , hogy meg találjam a következő gyémánt üzlettársamat!
2. Nem szabad lehajtott fejjel járnom az utcán, elmerülve a gondjaimba, gondolataimban mert olyan dolgok kerülhetik el a figyelmemet amiket ha észreveszek „szerencsém” lehetett volna.
Az én online sikereimnek „szerencsémnek” pedig talán egyetlen oka van, a gyorsaság és a nyitottság ! Én bizony minden hírlevélre feliratkozom amiből tanulni lehet, mindenhova beregisztrálok ha azért adnak ingyen valami tudás morzsát , és minden lehetőséget kipróbálok csak hogy nyomot hagyjak magamról az interneten és aki egészséget vagy üzleti lehetőséget keres az rám találjon! Most épp a német piacot és Google találati listát foglalom le! No meg az angolt! Nem tudok egyik nyelven se , de hozzám szegődik a szerencse – természetesen sokszor tehetséges motivált és bölcs üzlettársak személyében!
Ördöngösség! Dehogyis! Csak én hiszek abban a mondásban, hogy a hálózatépítésben nem a hogyan a legfontosabb hanem a miért! Nekem viszont nagyon erős a miértem!
6 gyermekem és csodálatos feleségem számára szeretnék olyan jövőt biztosítani amit megérdemelnek!
Szerencsés hetet és életet kívánok Neked!
Nagy Gábor
